Varga Éva Sára novelláskötete két egymástól markánsan elkülönülő részből áll. Az elsőben főként abszurd elbeszélések kaptak helyet, amelyek a szerző rendkívül gazdag fantáziavilágáról tanúskodnak. A magas irodalmi igénnyel megírt, fordulatokban bővelkedő novellákban beszélő szemetesről, egy fiatalember állólámpává alakulásáról, a telefon, a töltő, a porszívó és a borosüveg titkos beszélgetéséről olvashatunk, de olyan munkahelyi figurák is megelevenednek bennük, amilyeneket mindannyian ismerhetünk a való életből.
A plasztikusság, amely az elbeszéléseket jellemzi, a kötet második felében is folytatódik. Az ebben a részben szereplő írások egy egyedülálló fiatal nő érzelmi hullámvasútját ábrázolják a koronavírus-járvány kezdetétől a harmadik hullám végéig. A történetekben, amelyekben sok, a pandémia idején megélt élményünk összesűrűsödik, könnyen magunkra ismerhetünk, ismerős érzésekkel, jelenségekkel találkozhatunk, hiszen mindannyian részesei voltunk ennek a rendkívüli időszaknak.
